01 – Bevezető

Képzeld el, hogy van egy kis falud vagy városod, ahol az emberek egymásnak segítenek. Van, aki tojást hoz, más fát vág, megint más megszereli a csapot. És nem pénzért csinálják, hanem mert tudják, hogy cserébe ők is számíthatnak a többiekre.

Ezt a segítősdit hívjuk most KREDIT rendszernek. Olyan, mintha egy belső „cserepénz” lenne – csak nem papír vagy fémpénz, hanem egy számítógépes rendszerben vezetett „pont”, amit KREDIT-nek hívunk. Ez azt mutatja, ki mennyit segített, és ki mit kapott.

A cél nagyon egyszerű:

• Ne a pénz határozza meg, ki mit ér.
• Ne a bankok vagy politikusok mondják meg, mi mennyit ér.
• Hanem mi magunk, a közösség!

A KREDIT abban segít, hogy mindenkinek legyen értéke – akár van pénze, akár nincs. Ha van, amit csinálni tudsz – takarítasz, sütsz, barkácsolsz, vigyázol gyerekre, vagy csak jó szavad van – máris értékes vagy a közösségnek.

Ez a rendszer nem csak a gazdaságról szól. Hanem arról, hogy újra emberségesek legyünk egymással, hogy merjünk segíteni, és kérni, ha szükség van rá. Így leszünk függetlenebbek a pénztől, kiszámíthatatlan áraktól, a „nincs pénzem, nem tudom megvenni” érzéstől.

Ez az ismertető végigvezet majd azon, hogyan működik ez az egész rendszer. Lépésről lépésre, sok példával, érthetően.

02 – Tanmese: Julcsi néni

Julcsi néni nyugdíjas, de csodaszép paradicsompalántákat nevel tavasszal. Laci bácsi meg ezermester, de nincs ideje kertészkedni. Julcsi néni felajánl 10 tő palántát 1000 KREDIT-ért. Laci bácsi elfogadja, átutalja neki a KREDIT-et, és örömmel elülteti a növényeket.

Később Julcsi néni kéri Laci bácsit, hogy nézze meg a csöpögő csapját – 1000 KREDIT-ért. És Laci bácsi boldogan segít. Mindketten jól jártak, pénz sem kellett, és még jobban megismerték egymást.

03 – Mi az a KREDIT?

A KREDIT olyan, mint egy közösségi cserepont. Nem pénz, de úgy működik, mintha az lenne – csak nem a boltban költöd el, hanem a közösségen belül.

Képzeld el így: Ha segítesz valakinek – például megsütöd a kenyeret, elviszed autóval valahová, vagy megjavítod a biciklijét – KREDIT-et kapsz cserébe. Ezt a KREDIT-et később te is elköltheted valaki másnál, például egy fodrásznál, kertésznél vagy varrónőnél.

04 – Mennyi az értéke?

Egyszerű a képlet:
1 KREDIT = 1 forint értékben számít.
De csak a közösségen belül működik! Nem lehet boltban elkölteni vagy pénzre váltani – nem része a hivatalos pénzrendszernek.

Ez a mi „belső pénzünk”, amit mi, közösen kezelünk és használunk.

05 – Mire jó a KREDIT?

Értékmérő: Minden felajánlás – legyen az munka, termék vagy szolgáltatás – KREDIT-ben van megadva. Így tudjuk, mennyit ér.

Csereeszköz: Ezzel „fizetünk” egymásnak. Nem kell hozzá készpénz.

Elszámolási alap: Segít követni, ki mennyit adott, és mennyit kapott.

06 – Fontos különbség: KREDIT vagy Ígérvény?

KREDIT: Digitális csereérték. Olyan, mint a pont a számládon.

Ígérvény: Egy konkrét vállalás, amit te adsz másnak – például „levágom a hajad jövő héten 1000 KREDIT-ért”. Ez lehet átadható másnak is, ha az megfelel a feltételeknek.

07 – Tanmese: Marika és a varrógép

Marika imád varrni, és feltesz egy ajánlatot: varr új díszpárnahuzatokat 2000 KREDIT-ért. Pista bácsi meg épp fel akarja újítani a nappaliját – el is küldi a KREDIT-et, Marika pedig pár nap múlva átadja a szép huzatokat.

Később Marika elcseréli ezt a 2000 KREDIT-et egy helyi gyógymasszázsra. Így pénz nem is kellett, mégis mindenki boldog, és az érték áramlott.

08 – A rendszer működése

A KREDIT rendszer egy kicsit olyan, mint egy közösségi játék – csak itt valódi dolgokat cserélünk, és mindenki nyer, aki játszik. Nincs szükség pénzre, csak időre, tudásra, kedvességre – és egy kis digitális eszközre, ami segít mindezt követni.

09 – Digitális egyenleg

Minden közösségi tagnak van egy KREDIT-számlája. Ez olyan, mint egy digitális pénztárca, amit:

• látni tudsz a telefonodon vagy számítógépeden,
• benne van, hogy mennyi KREDIT-ed van,
• mutatja, hogy mikor, kitől, mennyi KREDIT-et kaptál vagy adtál.

10 – Átutalás

Ha megállapodsz valakivel egy csereügyletben, egyszerűen átutalod neki a KREDIT-et az online rendszerben.

Például:
Jóska 500 KREDIT-et utal Erzsinek, mert ő cseresznyét hozott neki. A rendszer rögzíti az ügyletet, egyikük számlája csökken, másikuké nő.

11 – Ígérvény

Az ígérvény egyfajta „szóban adott becsületszó”, csak itt le is van írva. Tartalmazza:

• mit vállalsz (pl. ház körüli segítség),
• mennyiért (KREDIT-ben),
• hol és meddig érvényes,
• és ki adta ki.

Ez biztonságot ad a másik félnek, mert láthatja, hogy te valóban vállaltad, és mik a részletek.

12 – Átruházható ígérvény

Ha kapsz egy ígérvényt – például valakitől, hogy ő levágja a hajad 1000 KREDIT-ért –, és neked épp nincs rá szükséged, továbbadhatod másnak.

Ez azért jó, mert:

• nem kell lemondanod róla,
• örömet szerezhetsz vele másnak,
• körbeadódhat a közösségben, míg valaki be nem váltja.

13 – Piac

A KREDIT rendszer központja az online piactér. Itt találhatók a felajánlások:

• ki mit tud adni (szolgáltatás, termék, segítség),
• milyen feltételekkel (idő, ár, hely),
• ki mit keres éppen.

Itt köttetik az üzlet, itt születnek a megállapodások. A piactér nélkül nem működik a rendszer!

14 – Elszámolás

Ha segítesz valakinek, vagy adsz neki valamit, akkor ő:

• átutal neked KREDIT-et, vagy
• ígérvényt ad – ha most nincs KREDIT-je.

A rendszer ezután rögzíti a mozgást – és te máris használhatod, amit kaptál.

15 – Mitől működik ez az egész?

Attól, hogy:

• van benne bizalom,
• van követhetőség,
• és van közösség, amely használja.

Ez nem varázslat – csak emberség és együttműködés.

16 – Ha nem teljesül egy ígérvény

Ez ritka, de előfordulhat. Ha valaki nem váltja be az ígéretét:

• megbeszélhetitek újra a feltételeket,
• jelezheted a közösség felé,
• ha szükséges, visszakerül a KREDIT vagy új megállapodás születik.

A rendszer a bizalomra épül, nem büntetésre. De mindig van lehetőség rendezni a helyzetet.

17 – Mi van, ha valaki átver?

Ez is nagyon ritka, de fontos kérdés. A KREDIT rendszerben:

• minden ügylet nyilvános (látod, kivel mi történt),
• van közösségi visszajelzés, értékelés,
• és lehetőség van kizárni azt, aki nem tartja be a szabályokat.

Ezért fontos, hogy mindig legyél korrekt, és másoktól is ezt várd el.

18 – Honnan lesz KREDIT?

Induláskor mindenki kap egy bizonyos mennyiséget – például 5000 KREDIT-et –, hogy legyen miből gazdálkodni. Ez a közösség döntése.

Később a KREDIT-ek folyamatosan mozognak, ahogy az emberek cserélnek egymással. Új KREDIT csak akkor keletkezik, ha ezt a közösség közösen eldönti – például egy új tag belépésekor.

19 – Lehet ebből pénz?

Nem. A KREDIT nem váltható pénzre, és nem cél, hogy az legyen. Ez egy belső csereeszköz, nem kereskedelmi valuta.

Ha pénzre van szükséged, azt máshonnan kell megszerezni. Itt az érték, amit adsz, az számít – nem a forint.

20 – Miért jó ez neked?

Mert a KREDIT rendszerben:

• el tudod adni, amid van, még ha nincs is pénz a környéken,
• kapsz segítséget, terméket, szolgáltatást,
• és közben része leszel egy jó közösségnek.

Nincs vesztenivalód – csak nyerhetsz!

21 – A KREDIT rendszer alapjai

KREDIT, Ígérvény, Közösség

A három pillér – digitális csere, vállalás, együttműködés – alkotja a rendszer alapját.

22 – A KREDIT előnyei

• Pénzfüggetlenség: Akkor is tudsz cserélni, ha nincs nálad készpénz.
• Fenntarthatóság: Helyben termelünk, helyben szolgáltatunk – kevesebb pazarlás.
• Közösségi erősödés: Megismered a környezetedben élőket, jobban számíthattok egymásra.
• Átláthatóság: Minden cserét rögzít a rendszer – nincs sötét háttér.
• Rugalmasság: Te döntöd el, mit, mikor és mennyiért kínálsz fel.

23 – Tanmese: közösség lett

Volt egyszer egy kisváros, ahol az emberek már alig ismerték egymást. Mindenki a boltba járt, pénzben gondolkodott…

Aztán elindult a KREDIT rendszer. Kata nénitől lehetett savanyúságot venni, Imi bácsi javította a fűnyírót, Réka angolt tanított. Először óvatosan, aztán egyre többen rájöttek: mindenkinek van valami, amit adhat.

A város újra közösséggé vált – nem a pénztől, hanem az emberek egymás iránti figyelmétől lett gazdag.

24 – Zárszó

A KREDIT mint lehetőség

A KREDIT nem csak egy rendszer. Ez a lehetőség arra, hogy újra egymásra‑figyelő, szabadabb, rugalmasabb közösségekben éljünk – ahol az érték nem mindig a pénz, hanem a segítő szándék, a tudás, az idő és a jó szomszédi szó.